Yarn along - kotes es olvasas

I have two passions that keep following me in life. One of them is reading, and the other one is knitting. I am sure this is not a revelation for you, if you read my blog from time to time. However, today I am going to combine the two with this icon, Yarn Along.
The idea behind this icon is to match up two things you enjoy. It could be a description of a knitting, and some musings over a book; or it can be a picture to illustrate your progress in knitting/crocheting and the book.
I just finished my Georgiana, so this time I am more about the book. I yet have to block my shawlette, but here is a picture to show you how wonderful the yarn combination is.

I am currently reading Ulickaja's "Sonechka", and I love her (thanks Gabi for the suggestion). She portrays life in the Soviet Union in such a wonderful way that I feel she is the Chekhov of her time. I am reading her in English, even though I believe more of her books have been translated to Hungarian than English, but I found her at the NYPL in English. This is an interesting topic to cover, when you have the option to read someone in either of two languages, which one would you choose? Both are translations... for me the translator is the key to solving this dilemma.
I get the gist of the story, but there are words I don't know, and I tend to ask my husband to translate them for me. He is much quicker than a dictionary. However, in this case he had to look several of them up, as he said these words were from the turn of the century. I have to look this translator up. I wonder if this person translated her other book as well, which I also got from the library.

Ket dolog van amit soha nem unok meg, az olvasas es a kotes. Gondolom, ez nem nagy hir, ha mar olvastatok a blogot, de most elhataroztam, hogy osszekotom oket a Yarn Along gombbal.
Itt az az otlet, hogy ossze hozzuk azt, ami orommel tolt el minket. Az lehet egy kotes/horgolas leirasa, es egy konyvrol valo monfondirozas. Es lehet egy foto is, amin a konyv es az alakulo kotes/horgolas van.
Most fejeztem be Georgiana-t, de meg nem blokkoltam, de azert megmutatom, mert azon tul, hogy szep lett, a fonalba vagyok beleszeretve nagyon.

Most ismerkedtem meg Ulickajaval, (koszi Gabi, hogy ajnlottad) es imadom. Angolul olvasom, es amikor nem tudok par szot es kerdezem a ferjem, hogy mi mit jelent, mert ugye egyszerubb es gyorsabb ez igy, mint a szotar, mindig meg kell keresnie a szotarban, mert szerinte szazadfordulos szavakat hasznal a fordito. Hm. Utana kene neznem ki is ez a fordito? Altalaban ha van lehetosegem valasztani a ket nyelv kozott, a fordito az aki miatt ezt vagy azt a nyelvet valasztom. De most csak angolul talaltam meg a konyvtarban. Kivancsi vagyok, hogy a masik konyvet amit szinten kivettem a konyvtarbol, szinten o forditotta-e?

where did the time go? -hova tunnek a napok?

It is official, I suck at time management. And if I would have had a new year's resolution. well this would have been a good one. I could have teamed it up with some good organizing tips that I would keep all the time and I would be a success. The thing is, I am good at organizing, but for the life of me, I can not keep up with it. I just let it go. Not good, it takes me more time to reorganize later.

Source: inkingidaho.blogspot.com via Emily on Pinterest

Hat most mar hivatalosan is beismerem, hogy nem vagyok valami kiemelkedo, ha arrol van szo, hogy hogyan osszam be az idomet. Ha tettem volna ujevi fogadalmat, hat ez nem lett volna egy rossz otlet. Es mondjuk ha ehhez meg csatolnam a rendszerezest es leginkabb azt, hogy allandoan elpakolok, sokat segitene. Mert redszerezni es rendezgetni szeetek, de aztan valahogy kicsuszik a kezembol es ujra nagy a kupi. Es akkor megint rendszerezek es pakolgatok. De persze ez igy tobb munka.

My new nutrition guidelines - Uj taplalkozasi szokasaim

breakfast on the go, did not eat white bread or butter - reggeli a varosban, a feher kenyeret es a vajat nem ettem meg

 Susan is my nutritionist by a narrow definition, because really she is so much more. She is a wonderful, insightful and knowledgeable person. She is funny and the conversations we have  cover more than just nutrition. I my opinion she could get her psychology degree in a whim, and her empathy is just a bonus.
 I started to see her a month ago, when my husband ad I decided that my life needed an overhaul. There are many reasons for this decision, and I will get to them in a next post.
My husband loves Italian cooking, and meat, I love salads and simple foods. Before meeting him, I bought meat once a year. Since we are together my eating habits went haywire, I started to eat what he made, for two reasons. First, he is an excellent cook. Second, I was too comfortable that someone else is making the dishes for us, even if it is not my choice of food.
I used to think I was eating healthy. I mean I did not drink soda, I had agave in my coffee, I had decaf teas,  loved salad...but these are just small snippets, the big picture did not fare all that well.
Now this is all out the window. I am following a menu, and have portion control. How did my life change? I am eating beans, chickpeas or lentils every day. I started to have raw vegetable salads even if I have had some baked or steamed veggies with lunch or dinner. For breakfast I am having high fiber cereal, and try to do the same throughout the day, as my fiber intake used to be poor, and my digestion was slow. Whole grains are more dominant in my everyday food intake. I actually love it, but it is hard for my husband to switch altogether.
And what happens when I slip? It is okay. First it was the holiday season, with all the extra food and munchies.  Then the more alarming one is the late snacks at our house. Sometimes I crave it, sometimes my husband does. But when the other person brings it out, your determination slowly melts away. I find breaking habits is the hardest thing to do.  Overall I did not gain weight, and that is a victory in itself, and last week, for the first time, I have lost a little bit as well.

dinner - vacsora

Elmentem egy taplalkozasi szakertohoz, Susan a neve. De ez csak egy szuk megfogalmazas, hogy mi a foglalkozasa, mert ennel sokkal tobb. Fantasztikus a termeszete, jok a meglatasai es persze tudja hogy mirol beszel. A humora kellemes, es a beszelgeteseink nem csak az egeszseges taplalkozasra terjednek ki. Szerintem nyugodtam megkaphatna a pszihologiai dipomajat is, es az hogy az empatia keszsege nagyon jo az mar csak egy bonusz.
Egy honapja jarok hozza, amikor is elhataroztuk, hogy az eletemben bizonyos dolgokban valtozasra van szukseg.  Tobb oldalu volt ez a megallapitas, de errol majd egy masik bejegyzesben.
A ferjem imadja az olasz konyhat es a kulonfele husokat, en meg a salatakat szeretem es az egyszeruen elkeszitheto kajakat.  Amikor egyedul eltem, egyszer egy evben vettem hust. Persze amikor osszekoltoztunk az en etkezesi rendem teljesen felborult. Ennek ket oka volt, az egyik az az, hogy a ferjem nagyon ugyes a konyhaban. A masodik az az, hogy en meg kenyelmes voltam, ha o megcsinalja nekem nem kell.
Azt gondoltam, hogy egeszsegesen eszem, hiszen nem iszom szensavas uditoket, agave szirupot rakok a kavemba, koffein mentes a team  es nincs benne cukor vagy edesito, imadom a salatakat....de az osszkep megsem volt teljes.
De most ez megszunt. Kaptam egy menut, amibol valaszthatok, es minden ennivalomat merem. Hogyan valtozott meg az eletem ettol? Mindennap eszek babot, csicseriborsot vagy lencset. Minden etkezeskor eszem nyers salatat, meg akkor is ha parolt vagy fott zoldseg is volt ebede vagy vacsoara. Reggelire nagyon magas rost tartalmu pelyheket eszem, es probalok egesz nap sok rostot bevinni az etkezesembe. Eddig nem ettem sok rostot, es nem is volt jo az emesztesem. Teljes kiorlesu ennivalok dominalnak a menun, amit en epp szeretek is, de a ferjemnek eleg nehez egyik naprol a masikra atvaltani erre.
Persze nem mindig sikerul betartani az eloirasokat. De nem baj, az ember nem tokeletes. Es mondjuk az sem segitett, hogy az unnepek elott kezdtem el ezt az egesz valtast. Nagyok voltak a kisertesek a kozos evesek es sutik korul. De nem hiztam, sot egy kicsit adtam is le a mult heten, igy sikeresnek erzem magam. De ami igazan nagy kisertes nalunk az a keso esti nassolas .... vagy en vagy a ferjem elovesszuk este valmai edeset, es nehez ellen allni. Ez egy nagyon rossz beidegzodott szokas, amit nehez lesz megvaltoztatnom.

dinner (I only had the smaller piece of meat) - vacsora (csak a kisebb darab hust ettem meg)

Happy New Year! -BUEK!

I am sorry for the silent treatment. I received discouraging news, and I am working to build myself and my psyche back to normal. My whole world view has shifted, values rearranged and I am trying to be humble and hopeful about life and the order of things in life. I have never waited so much for a clean slate aka new year to start !!!
We were over 35-45 when my husband and I met, and having a baby seems more complicated a project, than we ever thought.
Having gone through a series of medical exams we are ready to start this journey with the help of hormones and a positive attitude. I have read books about this process and it is time to let go of science, statistics and numbers and let faith in. I am a born skeptic, and this is a big lesson in life for me, and a reason to change and see everything in positive way.

Tudom eleg sokaig nem jelentkeztem. Az az igazsag, hogy elkeserito hireket hallottam az orvosnal, es nehezen tudtam felepiteni a lelkemet es az elethez valo hozzaallasom is tett egy jo nagy kort, es az ertekek az eletben egeszen mashogy kezdtek kirajzolodni.... Azt hiszem meg soha nem vartam ennyire, hogy uj lappal indulhassak, nekem sokat jelent ez uj ev, uj lehetoseg remenye!!! Remelem szinkronban vagyok a vilag rendjevel, es probalok bizakodo es alazatos lenni. Nem konnyu, mert eleg nehezen tudok feldolgozni negativ dolgokat, es ugye nem en vagyok a fonok.
35-45 felett voltunk  a ferjemmel, amikor megismerkedtunk. Sajnos igy a a baba kerdes nem tunik olyan egyszerunek, mint mondjuk 15 eve lett volna.
Mindketten atestunk par vizsgalaton, es keszek vagyunk hormonok segitsegevel elkezdeni a baba projectet.  En egy eleg szkeptikus ember vagyok, es mivel elolvastam egy csomo konyvet errol, eleg nehez a tudomanyos statisztikai szamokat felredobom, es atvaltamom a rideg matekrol a hitre. De nincs mas lehetosegem, hiszen igy lesz teljes az eletunk. Ez egy olyan folyamat, ahol egyfolytaban tanulok, es az en pozitiv hozzaallasomon is nagyon sok minden mulik.